Amikor a hóhért akasztják… Angoltanulásom története

Az angoltanuláson régóta töröm a fejem. Angolul tudni manapság "alap", ahogy a kisebbik fiam mondja. Hogy hasznos lenne, azt nagyon jól tudom, mert a fránya számítógépen MINDEN angolul van. Mégis úgy gondoltam, elég lesz az orosz meg a német, én már így halok meg, hogy kimarad az életemből a legfontosabb világnyelv.  Aztán egyszer csak történt valami... Ennek a valaminek mindig meg kell történnie ahhoz, hogy az ember (lánya) elszánja magát a cselekvésre. Ez a valami jelen esetben egy szeptemberi konferencia, ahol sok-sok európai kollégával kellene angolul szakmáról beszélgetnem. Nincs mit tenni (Ничего не поделаешь...), lássunk hozzá! ... [...]