Képaláírás: Когда учитель объясняет грамматику …

A nyelvtant tudni kell, ez nem kérdés, hiszen az nem nyelvtudás, ha a szavakat pakoljuk egymás mellé mindenféle ragozás nélkül.

De hogyan? Mit tudunk tenni egy olyan „nehéz” nyelvtan esetében, mint az orosz, ami tele van kivételekkel és minden lehetséges szót ragoz, még a számokat is?

Az orosz nyelvtan furcsaságai magyar szemmel

Tényleg nem azért, hogy elvegyem a kedved az orosztól, de íme néhány sajátossága az orosz nyelvtannak, ami a magyartól nagyon különbözik és amit nekünk ezért nehéz helyesen használni. (Nyugodtan görgess lejjebb! :)))

1. Az oroszban nincs se határozott, se határozatlan névelő. (Inkább ne próbáld meg a magyar névelőket elmagyarázni az orosz barátaidnak! Elsőre biztos, hogy totális kudarc lesz.)
2. Az orosz főneveket három nyelvtani nembe soroljuk: hímneműek, nőneműek és semleges neműek is lehetnek. Ezt már más idegen nyelvekből is megszokhattuk, ráadásul az oroszban az utolsó hang nyújt fogódzót arra, milyen nemű a főnév, de … A hímnemű főnevek végződhetnek az ún. lágyságjelre és akkor egyből fogalmad sincs, melyik hímnemű és melyik nőnemű.
3. Szinte MINDENT ragoznak! Az nekünk is természetes, hogy az igék ragot kapnak, de hogy 20 igeosztály van plusz alosztályokkal???? Hogy a jelzőt is egyeztetik és ragozzák, ami olyan, mintha mi azt mondanánk: széppel lánnyal, magast férfit?
4. A tőszámnevek minden egyes tagját külön ragozzák. Mintha mi megközelítőleg azt mondanánk: száznak negyvennek ötnek ezernek kettőnek száznak tizenkettőnek. (145212-nek)
5. A számnevek után valami hihetetlenül bonyolult módon ragozzák a a mellékneveket és a számneveket. 2,3,4 után a főnevek egyes szám birtokos esetbe kerülnek, de a melléknevek többes szám birtokos vagy alanyesetbe, attól függően, hogy hímneműek vagy nőneműek. Mindez öt után egészen húszig átváltozik többes birtokosra. Inkább nem folytatom.
6. Az elöljárószókat már megszokhattuk a németben és az angolban, de ehhez még ragokat is használnak, amiket nemben, számban és esetben egyeztetnek.
7. Az orosz birtokos szerkezetben megfordul a szórend: elöl áll a birtok és utána a birtokos. Mintha ezt mondanánk: kutya a fiúnak a …
8. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a feltételes módot múlt idejű igékkel fejezik ki.
9. Vagy arról, hogy van ez a fránya igeszemlélet, és a befejezett igéknek nincs jelen ideje.
10. Legyen ez az utolsó: vannak ún. mozgást jelentő igék, amikből szinte minden mondatra jut egy és egész könyveket írnak arról, hogyan kell őket helyesen használni.

Meg lehet ezt egyáltalán tanulni?

Tegyük fel, hogy igényes és kitartó vagy és hősiesen nekilátsz mindezt megtanulni. Veszed a szabályokat, megtanulod, a kismillió kivétellel, azután pedig szorgalmasan elvégzed a feladatokat.

Ez bizony egy középkori módszer. Nem tévedés, a középkorban a szerzetesek tanulták így a nyelveket: először megismerték a szabályokat, hozzátanulták a szavakat és azután megpróbáltak helyes mondatokat alkotni. Ha kipróbáltad, valószínűleg te magad is tudod, mennyire lehetett hasznos.

Miért nem érdemes „nyelvtanozva” oroszul tanulni?

A nyelvtanulási sikertelenség oka nagyon gyakran az, hogy teljesen más dolog ismerni a szabályokat, a nyelv szerkezetét, mint a nyelvet használni (olvasni, hallgatni, beszélni, írni).

Ezt minden bizonnyal már tapasztaltad: tudod az orosz nyelvtani szabályokat, rengeteg / sok / néhány olyan feladatot megcsináltál már, amiben gyakoroltad és mégsem tudod alkalmazni, amikor beszélsz. Ez nem a te hibád!

A nyelvtan helyes elsajátítása

Éppen fordítva lehet elsajátítani a nyelvtant, mint ahogy csináljuk. A nyelvtanulás középpontjában az élő, igazi orosz nyelvnek kell állnia, a nyelvtan csak a megértést szolgálja.

Először nagyon SOK olyan jó, érdekes, ÉRTHETŐ szöveggel (nem mondatokkal) kell találkoznod, amiben ez a nyelvtani szerkezet benne van és azután már meg fogod érteni a szabályt is. (Az agyunk ugyanis olyan okos, hogy megalkotja a szabályokat, ha elegendő példát lát / hall.)

Ha így tanulsz, automatikussá válik a szerkezetek használata, javul a beszédkészséged és nem félsz megszólalni oroszul. Ugye nem kell magyarázni, ez mennyivel könnyebb és hatékonyabb út?

A nyelvtant is szövegekben tanuljuk

Miért „tanuljuk” a nyelvtant is szövegekben, egyszerű példamondatok helyett? Azért, mert az összefüggő szövegek sokkal jobban segítenek a megértésben és sokkal jobban oda tudsz figyelni rájuk.

Csábító lehet egy példatár, ahol számos példamondat szemléltet egy nyelvtani jelenséget. De mégis sokkal kevésbé hatékony, mint a szövegek, amelyekben mintegy automatikusan megtanuljuk a nyelvtani szerkezeteket is.

A hibákat érdemes kijavítani?

Határozottan állítom, nem kell javítani a „hibákat”. Ennek ugyanis nem sok haszna van, és csak elbizonytalanít. Menet közben úgysem tudsz odafigyelni a javításra, mert a mondandóddal vagy elfoglalva.

Vannak tanárok, akik utóbb javítják ki a „hibákat”, de tapasztalataim szerint ez sem vezet oda, hogy automatikusan helyesen tudjunk beszélni.

Szívem szerint nem is beszélek hibákról, hiszen ha egy nyelvtani szerkezetet nem használsz automatikusan jól, az csak azt jelenti, hogy most még nem vagy a nyelvtudásnak azon a szintjén, amikor már magadtól helyesen mondod. A „hiba” szónak pedig olyan rossz hangulata van, ami nem illik a nyelvtanulásba.

A nyelvtanulás ugyanis a világ legérdekesebb, legizgalmasabb, legpozitívabb dolga! Ha ezt még nem tapasztaltad meg, akkor mindenképpen érdemes változtatni a használt módszereden.