Az orosz nyelvben is beszélünk vonzatokról: az igéknek, a belőlük képzett főneveknek, az elöljárószóknak és a mellékneveknek is van vonzatuk. Fontos tudni, hogy ilyenek a magyar nyelvben is vannak, a nyelvtanórán állandó határozóknak hívjuk őket. Néhány példa biztosan segít megérteni, miről van szó:

bízik valakiben, hisz valakinek, megszabadul valamitől (igék)

gazdag valamiben, hűséges valakihez (melléknevek)

A nehézséget az szokta okozni, hogy nem egyeznek meg minden nyelvben a vonzatok, tehát pl. magyarul azt mondjuk: “zavar valakit”, oroszul meg azt: “zavar valakinek”.

Természetesen nem azokkal az igékkel gyűlik meg a bajunk, amelyek a magyar nyelvben is részes esetet vonzanak.

Ilyenek például:

давать – дать (ad valakinek)

Я дал ему слово. (A szavamat adtam neki.)

дарить – подарить (ajándékoz valakinek)

Он подарил жене розы. (A feleségének rózsá(ka)t ajándékozott.)

обещать – пообещать (megígér valakinek)

Они пообещали мне хорошую зарплату.

(Jó fizetést ígértek nekem.)

помогать – помочь (segít valakinek)

Я часто помогаю маме. (Gyakran segítek a mamának.

радоваться – обрадоваться (meg/örül valakinek, valaminek)

 Мы все вместе радовались победе в конкурсе. (Mi mindannyian együtt örültünk a versenyen elért eredménynek.)

 

Inkább akkor vagyunk bajban, ha magyarul másképp fejezzük ki a vonzatot:

Például:

звонить – позвонить (felhív valakit telefonon)

“Я больше не звоню ему…” (“Többé nem hívom fel…” – dalszöveg)

изменять – изменить (elárul, megcsal valakit, valamit)

Девушка изменила своему парню. (A lány megcsalta a barátját. )

мешать – помешать (zavar valakit, valamit)

Мне очень мешает внешний шум.  (Nagyon zavar a külső zaj.)

обучать – обучить (oktat valakit)

Мария Ивановна обучает нас химии. (Marija Ivanovna kémiát tanít nekünk.)

удивляться – удивиться (csodálkozik valamin)

И сам классный руководитель удивился нашему успеху.

(Maga az osztályfőnök is elcsodálkozott a sikerünkön.)

учиться – научиться (megtanul valamit)

Чему мы учимся в школе? (Mit tanulunk az iskolában?)