Én többféle módszert kipróbáltam. Volt idő, amikor szólistákat tanultam, de akkor inkább csak a szavak sorrendjét jegyeztem meg. Szorgalmasan megtanultam, de amikor szabadon kellett volna beszélnem, nem tudtam őket használni.
És persze fennállt annak a veszélye, hogy hiába írtam ki szorgalmasan szótárfüzetbe vagy lapokra az összes új kifejezést, egy idő múlva rá se néztem.
Azután tanultam mondatokat és párbeszédeket is. Ez már sokkal több eredményt hozott, de még mindig nem volt elég hatékony, mert amikor meg kellett szólalnom, valahogy nem jutott semmi eszembe.
Aztán amikor végre igazi oroszokkal társaloghattam, a passzív szókincsem lassacskán aktívvá változott.
De tudtad, hogy a hétköznapi beszélgetések közben egy nyelv szókészletének csak a 10 %-át használjuk? Tehát a szókincs fejlesztése szempontjából még ez sem igazi megoldás.
De akkor mégis hogyan lehet a szavak magolása nélkül egyre nagyobb orosz szókincset elsajátítani? A dolog egyszerűbb, mint gondolnád. Ne akard a szavakat megtanulni!
Számomra a legnagyobb fejlődést az hozta, amikor az egyetemi éveim alatt elkezdtem orosz irodalmat olvasni, aztán orosz filmeket nézni, tehát történeteket „inputolni”.
Azóta sok-sok év telt el, és a tanácsom egyértelmű: Hallgass, olvass összefüggő szövegeket, amikből egyből az is világos lesz, hogyan kell a szót „használni”!
A sztorik szövegösszefüggése és a szituáció abban is segít, hogy kevesebbet kelljen szótároznod, mert anélkül is megérted, mit jelentenek.
Minden történetben ismétlődnek a szavak, így mire a sztori végére érsz, jó néhány szót biztosan meg tudsz jegyezni.
Ha pedig nem elég ehhez egy szöveg, akkor hallgasd, olvasd a következőt! Az orosz internet kifogyhatatlan kincsesbánya a történetek terén.
Ez sokkal hatékonyabb, mint amikor külön szavakat magolunk, akár egy menőnek tűnő alkalmazás segítségével.
Hallgatjuk, olvassuk a sztorikat és megpróbáljuk megérteni a jelentésüket. Azzal sem kell foglakoznod, hogy fejezzük ki a gondolatokat, a lényeg a megértésen van.
A megértés támogatására egy tanárral vagy tandempartnerrel több lehetőség is van: szómagyarázatok, körülírás, képek, gesztusok, szinonimák, ellentétes jelentésű szavak, nemzetközi szavak. Ha egyedül tanulsz, akkor is sokat segít a szövegösszefüggés és a szituáció.
Ha tetszik annyira egy történet, hogy többször meghallgatod / elolvasod és értelmezed, akkor nagyon hamar megtanulod ezeket a kifejezéseket. Ha nem találod annyira érdekesnek, akkor következhet egy újabb sztori. Optimális az lenne, hogy ebben hasonló szavak forduljanak elő, mert az egyértelmű, hogy az ismétlés nagyon fontos. Ha nem találsz ilyet, akkor mindenképpen térj vissza egy idő múlva a történet ismétlésére!
A lényeg az érthető tartalmak „fogyasztásán” van. És érthető tartalom bármi lehet, ami téged igazán érdekel: képregények, vicces képek szöveggel, YouTube-videók, filmek, sorozatok, idézetek …
Ha igazán hatékonyan akarsz tanulni, akkor érdemes olyan tananyagot választani, amiben kérdések is vannak. A történetek megértése és többszöri meghallgatása után következhet a gyakorlás, azaz meghallgatod a kérdéseket és válaszolsz rájuk.
Ezek eleinte lehetnek olyan kérdések, amikre csak igennel vagy nemmel kell válaszolni, később következhetnek az egy szavas majd a bonyolultabb választ igénylő kérdések is.
De az a fontos, hogy a gyakorlásnak ezen a szintjén nem az a cél, hogy te alkoss önállóan mondatokat, hanem az, hogy ismételd a hallottakat.
Nagyon érdekes, ez megmagyarázza, hogy manapság az angolul nem tanuló tizenéves diákok nagy része miért beszéli jobban az angolt, mint az általuk iskolában tanult/választott nyelvet, legyen az német/orosz vagy bármi. Hisz az interneten többségében az angol nyelvet pont ilyen történetek és hétköznapi szituációk formájában kapják hallgatás és olvasás útján.
Pontosan így van. Csak azt sajnálhatjuk, hogy az iskolában még kevés tanár vállalja fel ezt a módszert, pedig már az egyetemeken is tanítják Stephen Krashen hipotéziseit. 🙂